Az elveszett frigyláda nyomában
Az elveszett frigyláda nyomában
A judaizmus klasszikus forrásai egybehangzóan és határozottan állítják, hogy a frigyláda a hegy belsejében van eltemetve. Az elmúlt kétezer évben a hegyet hosszasan birtokolták különböző csoportok (bizánciak, muszlimok, keresztesek, ottománok és britek), ám arról nincs határozott információ, hogy valamelyikük is alaposan, vagy pláne sikerrel kutatott volna a frigyláda után, holott egy ilyen esemény aligha maradhatott volna titokban és nyom nélkül. Elterjedtek legendák is, többek között, hogy az isteni jelenlétet (sechiná) hordozó, arannyal borított tárgy Etiópiában van elrejtve, mivel Salamon Sába királynőjének ajándékozta volna, ez azonban mind a Biblia, mind a többi forrás alapján is képtelenség. De mennyi igazság lehet az ezzel kapcsolatos zsidó hagyományban?
A Biblia a frigyládát Jósiás király időszakában említi utoljára. A rendkívül istenfélő király Mózes törvényét olvasva rádöbbent, hogy népe b?nei miatt Isten közeli büntetése várható. Ebben megerősíti őt Jeremiás és Sofóniás is, valamint Hulda prófétanő: közvetlenül Jósiás után, a következő nemzedékben a zsidó nép a babilóni fogságba hurcoltatik, a templomot is lerombolják, és minden kincset Babilónba szállítanak. A király ekkor a következő parancsot adja a papoknak: "Helyezzétek a szent ládát a házba, amelyet Salamon, a Dávid fia készített
" (Krónikák 2. könyve 35:3)
Az ügyben legilletékesebbnek tekinthető zsidó papság apáról fiúra szálló szóbeli emlékezete szerint ez a szöveg nem úgy értendő, hogy a frigyládát a templomba kellett helyezniük – hiszen addig éppen ott állt –, hanem a "ház" kifejezés itt egy rejtekhelyre, egy teremre, "helyiség"-re vonatkozik (a héber szöveg megengedi ezt az értelmezést). Salamon ugyanis tudta, hogy egykor a templom leromboltatik majd, hiszen ezt Isten közölte vele, amint erről a Biblia is beszámol, ezért előre elkészített egy rejtekhelyet a hegy mélyén. Jósiás utasítása pedig arra vonatkozott, hogy a frigyládát vigyék le erre a rejtekhelyre.
1. Itt lehetett a Szentek Szentje. A frigyláda rejtekhelye a rabbinikus hagyomány szerint ez alatt a pont alatt van, mélyen a hegy belsejében
2. A Fa Termének körülbelüli helye a Jézus korabeli templomban. A papok emlékezete szerint itt nyílt a bejárata annak az eltömött, "mély és kanyargós" folyosónak, amely a frigyláda rejtekhelyére vezet
Kép: Szabados Attila
Az is tény, hogy a templomi kincsek elhurcolásáról részletes listát adó Szentírás a frigyládát nem említi a fogságba kerülő tárgyak között. Hasonlóképp nem szerepel a fogságból hetven évvel később több hullámban hazahozott kincsek felsorolása között sem.
A mózesi törvény alapján a frigyláda nélkülözhetetlen volt az Izrael népének évről évre b?nbocsánatot eredményező engesztelőnapi (jóm kippuri) áldozat bemutatásához, hiszen a főpapnak ilyenkor a láda fedele felé kellett hintenie az áldozati kos vérével. Így a fogságból hazatérő zsidók szellemi vezetői (Zorobábel, Jósua, Zakariás, Aggeus, Ezsdrás stb.), amikor a templomot újjáépítették, s az áldozatokat újra megkezdték, úgy tették mindezt, hogy a frigyládát nem helyezték el az istentisztelet középpontjában: a Szentek Szentje üres volt. A Biblia e szerzői mégis érvényesnek tekintették az engesztelést, ahogyan ez írásaikból kiderül. Hozzájuk hasonlóan Jézus sem tagadta, sőt megerősítette a templom isteni legitimitását, amikor mint szent helyről, ki?zte onnan az árusokat, és tanítványai láthatták, hogy "az Isten házához való féltő szeretet emészti őt".
A dilemma feloldása az lehet, hogy a mózesi szöveg pontos értelme szerint az engesztelés az által érvényes, ha a főpap a frigyláda fedele felett/felé hinti a vért. Ez pedig akkor is érvényes, ha a láda a Szentek Szentje alatt a föld mélyében van. Így a második templomban a főpap a földre, a mélyben rejlő láda fedele felé spriccelte a vért.
De miért nem keresték elő a ládát a fogságból hazatérő nép vezetői, ezek a szellemi óriások? Erre Jeremiás próféta előre egyértelm? útbaigazítást adott, amikor azt mondta, hogy a hazatérés után a frigyládát "szívére se veszi senki, rá se gondolnak, meg sem látogatják, nem készítik el újra" (Jeremiás 3:16). Bibliai tiltás volt tehát – és ma is az –, hogy nem szabad felkutatni vagy foglalkozni vele. A másik ok pedig az volt, hogy ugyanettől az időtől fogva prófécia született arról is: az új templom is leromboltatik majd, s a nép újra fogságba kerül. Így nem volt érdemes újra előhozni a ládát, hogy azután megint el kelljen majd rejteni.
A papi hagyomány szerint a ládát nemcsak elfalazták odalent, hanem szó szerint eltemették: a kis teremhez vezető "mély és kanyargós ösvényeket" eltömték. A Jézus korabeli templom idejében élő papság még tudta, hogy az eltömött folyosó a felszínen hol kezdődött: annak a teremnek egyik kőlapja alatt, amelyben az oltáron elégetendő fát tárolták. Ha a Szentek Szentjének alapja valóban az a szikla volt, amely fölé a mai Szikladóm épült, miként állítják, akkor ez a hely ma is viszonylag pontosan meghatározható.
Azonban a klasszikus judaizmus máig tartja magát Jeremiás útmutatásához: a frigyládával nem szabad foglalkozni, nem szabad keresni, "meglátogatni" – bibliai okból sem. Ez szerencsés módon egybeesik a világi Izrael állam álláspontjával, amely józan politikai megfontolások alapján gondolkodik ugyanígy, hiszen a frigyládáról még beszélni is háborús, sőt világháborús ok lehet, nem beszélve az utána való kutatásról. Bár egy rabbi állítja, hogy a turisták számára is látogatható ún. Hasmoneus-alagút kibővítése során befúrtak a hegy alá is, és ő látta a ládát, akár igaz ez, akár nem, a világi és vallásos zsidók nagy többsége egyaránt igyekszik meg nem történt dologként kezelni, s mihamarabb elfelejteni. Ha látta is, nem kellett volna látnia. A lyukat gyorsan visszafalazták.
Egyelőre nincs miért annyira aggódniuk tehát a palesztin hatóságoknak. Izrael nagy többsége saját magának is tiltja a láda keresését.
A hagyomány szerint
"A nyugati részben, a Szentek Szentjében volt egy kő, amelyre a ládát helyezték. Vele szemben volt egy kis edény, a manna kis edénykéje, és Áron botja. Mikor Salamon felépítette a Templomot, mivel tudta, hogy végül le lesz rombolva, létrehozott ez alatt egy helyet, ahova el lehet rejteni a ládát, a mély és kanyargós rejtekhelyeken. Jósiás király megparancsolta, hogy rejtsék el azon a helyen, amelyet Salamon épített, ahogy meg van mondva: »És azt mondta a lévitáknak, akik mindent tudtak Izraelről és az Úr szent dolgairól: Tegyétek a szent ládát a házba, amelyet Salamon, Dávid fia, Izrael királya készített. Többé ne hordjátok a vállaitokon, hanem szolgáljátok az Urat, a ti Isteneteket.« Vele együtt eltemették Áron botját is, a mannás kis edénykét és a kenetolajat is. Ezek közül egyik sem tért vissza a Második Templomba."
(Maimonidész: Misné Torá, A kiválasztott ház törvénye, IV/1.)
Ünnepi t?zijáték Jeruzsálem felett. A fény forrása Fotó: Reuters
A Biblia szerint a frigyláda a menny és a föld találkozási pontja volt, amelyen keresztül maga Isten szólt Izrael népéhez. Elkészítésére az egyiptomi kivonulást követően Mózes kapott megbízást a Sínai-hegyen, ahol t?z, mennydörgés és füstfelhő közepette átvette a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat Istentől. A frigyládával együtt ez a különleges erő is tovább kísérte a pusztában vándorló népet, amint arról Mózes kortársai hamarosan drámai módon meggyőződhettek.
Intelligens erő
A frigyláda nem a méretével hatott: az akácfából készült és kívül-belül arannyal borított láda 115 centiméter hosszú és 70-70 centiméter mély, illetve széles volt. Két hosszú rúd – amelyek szintén arannyal borított fából készültek – tartozott hozzá. Ezek segítségével szállították, mivel a főpap kivételével senki nem érhetett a ládához. Az Isten és ember közötti kapcsolat tárgyi bizonyítékait kellett elhelyezni benne: a Tízparancsolat kőtábláit, majd Mózes testvérének, Áronnak a pusztában egy éjszaka alatt kivirágzott botját, valamint egy különleges élelmiszerből, a mannából megőrzött mintát tartalmazó aranykorsót. Ezekre a különleges találkozásokra utal e tárgy másik elnevezése, a Szövetség Ládája.
A frigyláda fedele tiszta aranyból készült. Két mennyei lényt, kinyújtott szárnyú kerubot mintázó alak foglalt rajta helyet, amelyek mintegy beárnyékolták a ládát. Miután elkészült, a frigyláda elé egyedül Mózes állhatott, akihez Isten a Biblia szerint a két kerub szárnya között felragyogó fényből szólt. Ez a leírás a közelmúltban megihletett néhány ufókutatót is, akik arra gondolnak, hogy a fedélen keresztül egy földön kívüli civilizáció képviselője gondolatátvitellel kommunikált az általuk kiválasztott és átkódolt X-emberrel – mármint Mózessel.
Az erő és energia rendkívüli koncentrációjára, ami a frigyláda körül megmutatkozott, más, praktikusabb magyarázatok is születtek. A Disco-very Channel Elveszett frigyláda cím? filmje felveti annak lehetőségét, hogy a tárgyban a fa szigeteléssel elválasztott külső-belső aranybevonat révén – egyfajta ősi akkumulátor mintájára – hatalmas statikus energiamennyiség halmozódhatott fel, amely bizonyos esetekben a két pólus, azaz a kérubok szárnyai között kisült, és ez magyarázza a t?z- és fényjelenségeket, illetve egyes emberek megmagyarázhatatlan halálát, akik megérintették a ládát.
A frigyláda néha valóban rémisztő volt.
Steven Spielberg filmjében emlékezetes jelenet, amikor a nácik által elrabolt frigyláda kinyitását követően a felszabaduló energia a neutronbomba hatására emlékeztető módon olvasztotta szét a körülötte állókat. Ugyanakkor ez az erő intelligens módon viselkedett, hiszen voltak – a filmben természetesen a főhős, Indiana Jones és partnere –, akiket elkerült. Ám a frigyládának a Bibliában feljegyzett első "közszereplése" során valami hasonló történhetett. A Kóré vezetésével Mózes ellen fellázadó "puccsisták" egy részét – a többit akkorra már elnyelte a föld – a frigyládából kitörő t?zfolyam ölte meg: "És t?z jöve ki az Úrtól és megemészté ama kétszáz és ötven férfiút, akik a füstölőszerekkel áldoznak vala."
Megáll a folyó
A pusztai vándorlás vége felé a zsidók új oldaláról ismerhették meg a frigyládát. Mózes által kijelölt vezetőjük, Józsué azt a parancsot adta a ládát hordozó papoknak, hogy álljanak a Jordán vizébe. Ekkor különös dolog történt: az áradás miatt éppen felduzzadt folyó vize egyszerre megállt a papoktól bal kéz felé "egy rakásban", míg a jobb oldalukon lévő víz akadálytalanul továbbfolyt. 
Talán a vízlépcsőket tervező mérnökök ki tudnák számítani, hogy milyen gigantikus erőnek kellett visszatartania a széles folyó vizét – amely nem lépett ki a medréből, és nem zúdult a medren kívül –, mindaddig, míg a több százezres tömeg száraz lábbal átvonult a Jordánon. A frigyládából itt kiáradó energia nagyságrendje csak a Vörös-tenger vizét felszíntől a tengerfenékig kettéosztó, természetfeletti szél erejéhez mérhető. Talán nem véletlen, hogy Spielberg ez utóbbi jelenetet is plasztikusan bemutatta egy másik alkotásában, ahol a hatalmas vízfalak mögött a tarka halrajok mintegy akvárium fala mögött úszkálnak.
A frigyláda hamarosan ismét nagy szerephez jutott, amikor Izrael népe némán hordozta hét napon keresztül az első meghódítandó város, Jerikó körül. Az élénk fantáziával megáldott angol újságíró és kincsvadász, Graham Hancock a frigyládáról írt Jel és pecsét cím? könyvében ezt a jelenetet úgy értelmezi, hogy az egy heti vonulás – összesen tizenhárom teljes kör – révén a különleges szerkezet olyan energiamezőt hozott létre a város falai körül, amely egy pillanat alatt felszabadulva hihetetlen rombolást tudott végezni. A csendre – úgymond – éppen azért volt szükség, hogy az energiafelhalmozódás zavartalan legyen egészen addig, míg a több száz kürt megfúvása és a százezernyi torokból feltörő kiáltás együttes hatása felszabadította a földrengésszer? erőt, amely kéz érintése nélkül ledöntötte a kőfalakat. Arra azonban Hancock sem tud magyarázatot adni, hogy miért viselkedett ismét intelligens módon a frigyládából felszabaduló energiahullám, amely az Izraellel nem sokkal korábban szövetséget kötött nő, Ráháb háza alatti falszakaszt érintetlenül hagyta.
A Dágon-szindróma
A Kánaán meghódítását követő időszakban a zsidók kezdtek megfeledkezni korábbi győzelmeik kulcsáról. Bár a frigyláda előtt kellett a főpapnak a legszentebb áldozatokat bemutatnia, Éli pap idejében ez a szolgálat már egybefonódott az áldozati ajándékokkal kapcsolatos nyílt korrupcióval. Sőt, Éli kéjsóvár fiai, Hofni és Fineás, akik szintén papként szolgáltak a frigyláda mellett, még arra sem vették a fáradságot, hogy félrevonuljanak szeretőikkel, hanem a Silóban felállított szent sátorban szolgáló asszonyok közül választottak ágyasokat maguknak.
Tévedtek azonban, amikor úgy gondolták, hogy a konszolidáció csendes időszaka után, amikor a filiszteus seregek megtámadták Izraelt, elegendő lesz ismét elővenni a ládát, és máris garantált a győzelem. Nem: a Sámuel próféta 1. könyvében leírt "mohácsi csatában" minden elveszett: 30 ezer katona, Éli két fia, és ráadásul a frigyládát is zsákmányul ejtette az ellenség. Sőt a csapássorozat folytatódott, amikor a katasztrófa híre eljutott Silóba. A vén Éli a hír hallatán holtan fordult le székéről, míg Fineás várandós feleségére rátörtek a szülési fájdalmak. A koraszülött csecsemő neve Ikabód ("Nincs dicsőség") lett, mert az asszony így kiáltott fel: "Oda van Izrael dicsősége!"
A filiszteusok diadalmámora nem tartott sokáig: hiába tették be a legnagyobb hadizsákmánynak gondolt frigyládát fő istenük, Dágon asdódi templomába, a tárgyon lévő titokzatos erő egyszer csak ellenük fordult.
Fliszteus lelet egy korábbi ásatáson előkerült kincsekből - illusztráció
Előbb éjszaka félig, majd egy napra rá teljesen lerombolta Dágon szobrát, aztán megmagyarázhatatlan járvány tört ki az Asdódban lakók között. A "Dágon-szindróma" súlyos fekélyeket okozott, annyira, hogy a helybeliek mindenáron szabadulni akartak a rontást hozó frigyládától. Továbbszállították a szomszédos Ekronba, ahol a pusztító szindróma megismétlődött. Ezután a filiszteusok elhatározták, hogy a ládát viszszaküldik oda, ahonnan jött, mielőtt kiirtaná az egész népet.
A frigyláda ezt követően hosszú évtizedekig elfeledve porosodott egy Aminádáb nev? kirjat-jearimbeli férfi házában. Miután Dávid király bevette Jeruzsálemet, elhatározta, hogy méltó helyére szállítja a történelem viharaiban elfeledett szent ládát. Elhozatta Aminádáb házából, azonban az úton a szekeret vezető fiatalok egyike,
Uzza attól tartva, hogy a kanyarban leesik, kezével megtámasztotta a ládát. A frigyládából váratlanul ismét pusztító erő szabadult ki, amely megölte Uzzát. Dávid ekkor döbbent rá arra, hogy a hosszú ideig "alvó" tárggyal milyen óvatosan kell bánnia. Amíg a megfelelő szállítási módon gondolkodott, a frigyládát útközben egy Obed Edom nev? férfi házában rakatta le. A férfi hamarosan azt vette észre, hogy minden megváltozott körülötte: váratlanul a környék leggazdagabb emberévé vált. A sikertörténet híre eljutott Dávidhoz, aki úgy döntött, nem vár tovább. Egy látványos karneváli menet élére állva maga vitte fel a frigyládát saját házába, Jeruzsálembe.
Ígéret a nemzeteknek
Jóllehet Dávid szeretett volna méltó helyet építeni a frigyláda számára, ezt a tervet végül fia, Salamon valósította meg. A Mórija hegyén (a mai Templom-hegyen) felépített Első Templomban a láda a központi helyre, a Szentek Szentjébe került. A felavatási ünnepségen a frigyládát elhelyező papokat eksztatikus élmény érte: a ládából kitörő, s?r? fény hatására a földre estek, miközben Salamon az ujjongó nép előtt egy profetikus imában nemcsak megerősítette Izraelnek Istennel kötött szövetségét, hanem azt – etnikai hovatartozástól függetlenül – kiterjesztette mindenkire, aki oda utazik, hogy Jeruzsálemben, a Templom-hegyen imádja Istent.
Megjegyezzük, hogy a szövetség áldásai a világon élő valamennyi ember számára azzal a feltétellel képesek érvényesülni a Szentírás szerint, ha tiszteletben tartja a zsidóknak a hegyhez és a rajta álló Templomhoz f?ződő szuverenitását. Talán nem véletlen, hogy mióta a történelemben először a babilóniak el?zték a jogos tulajdonosokat a hegyről, majd a világbirodalmak felváltva próbálták meghódítani azt, Jeruzsálemben a béke helyett egyik háború követte a másikat. A helyzet 2500 év után, 1967-ben megváltozott, amikor Izrael visszanyerte a fennhatóságot a Templom-hegy felett, de eredetei céljának megfelelően – az imádság helyeként – azóta sem közelíthetnek ahhoz a helyhez, amelyet hajdan a frigyládából kiáradó dicsőség fedett be. A feszült helyzeten aligha segít, hogy a Templom-hegyet felügyelő muszlim vallási hatóság éppen a héten hozott kötelező érvény? határozatot – fatvát – arról, hogy tilos a hegyen nem-muszlimok számára az imádkozás. Salamon imájából indulnak ki viszont azok az Izraelben m?ködő zsidó vallási irányzatok, amelyek úgy vélik, hogy a világ békéjének a kulcsa a Templom-hegy feletti eredeti status quo helyreállítása. A mai helyzetbe beavatkozni azonban – vallják – nem szabad, mivel az éppen ellenkező következményekkel, háborúval járna.
A salamoni fénykor nem tartott sokáig. A bölcs király idejében a világ minden részéről jöttek megcsodálni a Templomot, a Szentek Szentjét azonban a benne rejlő frigyládával – amely a feltételezések szerint éppen a mai Sziklamecsetben lévő kövön nyugodott – csak egy személy, a főpap láthatta, ő is csak évente egyszer. Sőt, ha a főpap valamilyen b?n miatt nem volt megszentelve, meg is halhatott a szenthelyen. Mivel a zsidók ekkor már nem mertek kísérletezni a ládával, a hagyomány szerint a biztonság kedvéért egy kötelet kötöttek az áldozatot bemutató főpap ruhájára, hogy amennyiben véletlenül holtan rogyna össze, tetemét kihúzhassák a frigyláda elől.
Hol van a frigyláda?
A Biblia egyik nagy rejtélye, hogy mi lett a frigyláda sorsa. Nem tudni, hogy merre van – ha megvan egyáltalán. Az Ószövetségben az utolsó történelmi említés 2600 évvel ezelőttre, Jósiás király idejére vonatkozik, aki arra intette a lévita papokat, hogy "helyheztessétek a szent ládát a házba, amelyet készített volt Salamon a Dávid fia, az Izrael királya, nem kell most a vállatokon hordoznotok" (2 Krónika 35,3).
Ezt követően a frigyláda elt?nik a színről; amikor mintegy hetven évvel később Nabukodonozor babilóni király elfoglalja Jeruzsálemet, és kifosztja a Templomot, már nem szerepel a részletes hadizsákmányjegyzékben. A zsidó hagyomány általában úgy tartja, hogy a próféták által előre jelzett pusztulás elől a papok a frigyládát a Templom-hegy mélyében fekvő titkos járatok és kamrák egyikébe rejtették, és ott van a mai napig. Bár történtek próbálkozások az elmúlt évtizedekben e járatok feltérképezésére, azok nem szolgáltattak egyértelm? bizonyítékot. 1981-ben Slomo Goren főrabbi a Siratófal föld alatti részén kutatva felfedezte a hajdani salamoni templom egyik bejáratát, amely a feltételezések szerint egyenesen a szentély bejáratához vezetett. Mivel a befalazott kapu mögül a kutatók vízszivárgást észleltek, ezért megpróbáltak tovább ásni. Egy befalazott kamráig jutottak el, amikor az ásatások híre eljutott a hegy felügyele-tét ellátó muszlim hatóság fülébe, akik felháborodottan tiltakoztak a mecsetek "aláásása" miatt. Bár utólag a feltárt járatot befalazták, Goren rabbi később azt állította, hogy meggyőződtek arról: a titkos kamra a Templom eredeti kincseit, köztük a frigyládát rejti.
Mások úgy gondolják, hogy a láda valahol Jeruzsálemen kívül található. Egy apokrif irat, a Makkabeusok második könyve azt írja, hogy Jeremiás próféta Jósiás király halála után úgy rendelkezett, hogy a papok vigyék a frigyládát a Nébó-hegyre, "ahonnan Mózes meglátta Isten dicsőségét", és rejtsék el ott egy lepecsételt üregbe. Többen kutattak is a jordániai helyszínen, de nem sikerült a frigyládára utaló nyomot találniuk. 1981-ben egy amerikai kincsvadász, Tom Crotser szenzációként bejelentette, hogy egy ládát ábrázoló sziklarajzot talált, azonban erről hamarosan kiderült, hogy néhány hónappal korábban készült hamisítvány. Egy másik amerikai, Vendyl Jones a Jordán másik partján, a Holt-tenger közelében, Jerikónál kereste a ládát. Jones azzal keltett nemzetközi felt?nést, hogy azt állította: ő adta az ötletet Spielberg számára hőse, Indy megformálásához. A frigyládát azonban – a filmbeli régészprofesszorral szemben, aki Egyiptomban, a Lelkek kamrájának mélyén bukkan a híres tárgy nyomára – nem sikerült megtalálnia.
A szintén apokrif Ezsdrás második könyve ezzel szemben arról ír, hogy a frigyláda elpusztult, amikor a babiloniak elfoglalták Jeruzsálemet, míg a már idézett Graham Hancock könyve azt az elméletet vallja, hogy a láda Etiópiában van, egy Akszum nev? városban. A helyszínen kutatva megbizonyosodott arról, hogy a városban valóban őriznek egy ládaszer? tárgyat, amelyről úgy tartják, hogy Salamonnak Séba hercegnőtől származó fia, az etióp Menelik király vitte magával Jeruzsálemből. Hancock szerint az etióp nyomot már a frigyláda után szorgosan kutató templomos lovagok is vizsgálták. Arra azonban, hogy az Akszumban szigorúan őrzött tárgy valóban az eredeti frigyláda lenne, a brit újságíró nem tudott egyértelm? bizonyítékot szerezni.
A kérdés továbbra is nyitott, miközben növekszik a frigyláda iránti érdeklődés zsidók és keresztények, ezoterikus érdeklődés? vagy egyszer?en kalandvágyó kutatók és történészek között egyaránt. Jeremiás a messiási aranykorra utalva azt írta: az "Úr szövetségének ládája
nem jut senkinek eszébe, nem is emlékeznek meg róla és nem is veszik számba, és el sem készítik többé." Ez még nem az a kor.
Kovács Csaba
Az utolsó bejegyzés viszont amit a frigyládáról a Bibliában találhatunk ez:
János jelenések 11, 19.
"És megnyitaték az Isten temploma a mennyben, és megláttaték az ő szövetségének ládája az ő templomában; és lőnek villámlások és szózatok és mennydörgések, és földindulás, és nagy jégeső."
Tehát látszik a szövegből és a hozzá tartozó szöveg környezetből, hogy az Isten akaratának ellenálló földön maradt embereken olyan csapások lesznek, amiknek központja és forrása a frigyládán levő szentség.
Ez már abból az állapotból fog fakadni amire korábban az a mondat utal, hogy az istentelenségük felhat az egekig.
Ha megvan a láda, mert állítólag egy rabbi megtalálta de a helyén hagyta a templom hegy gyomrában, akkor sincs most miért előhozni.
Nincs templom, hogy betöltse a jövőre vonatkozó prófétai küldetését.
Nem lehet a zsidóknak a számukra örök időkre kötelezővé tett véres áldozatokat végezni.
Maga a templom is és a frigyláda is betöltötte a történelemben számukra megszabott feladatot abban a pillanatban amikor Krisztus magára vette a bűneinket.
Számunkra ezért nem létszükséglet a láda megléte.
A jövőbeni feladatáról pedig írtam egy megjegyzést, hogy János a mennyben látta a szövetség ládáját, tehát valószínű, hogy a következő templomban nem lesz láda, és nem is fog odakerülni, mert ugyan az Antikrisztus a maga trónját fogja oda helyezni, de Jézus és a szentek visszajövetele véget vet az ő uralmának és maga Jézus fog a szentek szentjében trónolni.
A világ legszentebb vallási tárgyát pedig nem volna még most sem illő múzeumban turista látványosságként mutogatni.
Dávid idején a zsidók nagyon megijedtek amikor Uzza jó szándékú de nem isteni rendtartás szerint érintette meg az Isten dicsőségét hordozó ládát. Azt ugyanis csak papok érinthették meg és nem ökrösszekérre kellett volna rakni hanem arra rendelt papoknak kelett volna vinni és kürtölni elötte.
Az emberek maguk választotta istentisztelete rendszerint félre sikerül mint ahogy az ökröknek is az úton félre sikerült vinni a ládát és borul az emberi istentisztelet és meg nem állhat Isten előtt. Még halálos áldozatai is lehetnek.
A pogányok kezében csapás csapást követett a láda birtoklása.
Annyira, hogy ha nem adták volna vissza Izraelnek akkor az ország is elveszett volna.
Ha most előhoznák és mutogatnák akkor szerintem mind Izraelen csapások lennének, mind pedig azokon akik eljönnének azt megnézni.
Korábban a véres áldozatok idején a főpapon kívül senki nem mehetett be a szentek szentjébe a ládához.
De még neki is kockázatos volt az áldozati vérrel bemenni, mert ha nem tisztította meg magát isten rendeléseinek megfelelően, és bűnnel ment be Isten jelenlétébe akkor azonnal meghalt.
Pont úgy ahogy a felhevült üvegre nem szabad hideg vizet fröccsentein, mert az üveg azonnal darabokra szakad.
Uzzát is ez ölte meg, és ha volt olyan főpap aki nem élte túl isten jelenlétével való közvetlen találkozást annak is ez volt az oka. A szentségben nem marad meg a bűn. Halált okoz.
Ádám szent volt, de a bűn elkövetésével azonnal uralmat vett a halál rajta is. Nem úgy, hogy azonnal megölte, mert Ádám elrejtőzött Isten elöl ezért nem közvetlenül volt vele kapcsolatban.
Ha egy bűnnel bátran bebumszlizott volna Isten Jelenlétébe akkor ott azonnal szétrobbant volna az üveg.
Isten az elrejtőzött emberrel beszélt. De utána, hogy meg ne haljon kiűzte őket a paradicsomból.
A halál uralma alá kerül ember pedig elkezdett öregedni. A halál a sejtek szintjén indult el.
Bár Ádám és leszármazottai kilencszáz évig élhettek Nóé után már csak pár száz évig, napjainkban pedig csak pár évtizedig ezért levonhatjuk azt a következtetést, hogy a bűn elkövetése egyre nagyobb teret enged a halálnak.
Jézus nem az Ádámnak eredetileg adott örök életet jött helyre állítani bűneink büntetésének elhordozásával, hanem egy újj életet akar adni, ami nem a testünknek szól elsősorban, bár arra is kétségtelenül jó hatással van.
Majd még kapunk másik testet, de egyenlőre a megváltás eddigi mértéke szerinti állapotba helyez minket isten.
Később a megváltás munkája fog folytatódni a halál korlátozásával és később az eltörlésével a János jelenések szerint, és a messiási feladatot fognak folytatódni, de még nem ez az idő van.
Ebben a munkában viszont a mostani időkben a messiási feladatok egy részét az ige hirdetését és az ember teremtésének céljait ami Ádámra vonatkozott az egyházon belül mi akik megtértünk Jézus Krisztushoz, végezzük.
Mivel pedig a kárpit kettéhasadt a szentek szentjében és a templom leromboltatott, de már korábban Pünkösdkor az egyház megkapta Isten jelenlétének bizonyos mértékét, ezére a láda egyik feladatát mi magunk végezzük.
Rajtunk van Isten dicsősége.
Minnél jobban oda szánjuk magunkat Isten munkájára, minél jobban megszenteljük magunkat annál nagyobb mértéket önt ránk Isten azokból az erőkből amik a ládát jellemezték, és annál több és nagyobb csodák és jelek működnek rajtunk.
